Paládi József honlapja

.

a-zoldseges-maffia

A zöldséges maffia

A budapesti Zöldért Vállalat a magyar zöldséges maffia bölcsője volt. A vállalati lazaság ésaz egyéni korrupció aláásta a szerződéses fegyelmet. 1984-ben új vezérigazgatót neveztek ki,de már ez sem segített. Év végére a veszteség elérte a 167 millió forintot. 1985-benbeolvasztották a Skála-Coopba, s átszervezték. A könyvből megismerhetünk néhánymilliomost, vámszedő piacfelügyelőket és a Bosnyák téri nagybani piac működését. „A tigristnem érdekli az ember, amíg nem evett emberhúst. De utána már csak emberre vadászik” –mondta egy zöldséges a pénzéhségről.„Az elpárolgott milliók” című fejezetben a vállalat főpénztárosának sikkasztásai ügyeszerepel, s ezt a könyv megjelenése előtt közölte egy hetilap. Ennek alapján pert indítottak azérintetteek, s bírósági ítélet kötelezte a kiadót e rész kihagyására. Utána egymást érték afenyegetések. A BRFK nyugdíjas nyomozója figyelmeztette a szerzőt: „Veszélyes dolog, amitművel. Tartani kell a bosszútól. Szerintem is létezik a maffia, de én sem tudom bizonyítani.”Nyilatkozott a riportkötetben a Gazdasági Rendészet akkori vezetője is, akit nem sokkalkésőbb letartóztattak – korrupciós ügyei miatt.Hát nem olyan, mintha ma történt volna?



a-banat-hegeduje

A bánat hegedűje

Az első kiadás fogadtatása kedvező volt, ezért néhány novellával kiegészítve újból megjelenta lebilincselő, színes olvasmányokat tartalmazó könyv. Bepillanthatunk a fővárosi taxisok, a vendéglők és kórházak világába, láthatjuk a szocializmus fojtogató légkörében vergődő, boldogságkereső kisembereket, akik semmi mást nem szeretnének, csak élni – és túlélni. Néha mégsem sikerül. Találkozhatunk az újra kapitalizálódott Magyarország elesettjeivel, a könyvesbolti eladóval, akinek lelövik a vőlegényét, s az egykori építőmunkással, akit galambok repítenek az égbe…



lila-noszirom

Lila nőszirom

Paládi Józsefnek legutóbb 2008-ban jutott el kötete az olvasókhoz, ,,A bánat hegedűje" címmel. Elismerő kritikák jelentek meg róla. ,,Az író a kegyetlen valóságot szenvtelenül ábrázolja, történeteit néha mégis feloldja valami misztikus megoldással." Most olvashatunk egy megrázó 1956-os történetet, azután arról, hogy rendszerváltás idején egy volt ávós agyon akarta lőni halott anyjának szellemét, mert éjszakánként kísértette. A címadó elbeszélésben egy furcsa, tragikus végű szerelmi történet bontakozik ki. Megtudhatjuk, miért ugrott a Dunába egy üzemi lapos újságíró, miért robbantott kézigránátot az obsitos munkásőr a saját kertjében, hogyan alakult meg a szeszfőzdében a Szojuz-brigád, s végül eljutunk a mába: a 2006-os Kossuth téri tüntetések során hogyan úszta meg a rendőrségi tömegoszlatást a vidéki történelemtanár?



a-becsi-utas

A bécsi utas

A kötet izgalmas, lebilincselő írásokat tartalmaz. A címadó novella kérdése: ki is valójában a taxi Bécsből érkező utasa? Külföldi kém, vagy 56-os hős? Húsz évvel a forradalom után a belügy munkatársai is élénken érdeklődnek a férfi iránt. A szerző meginvitál bennünket a pesti újságíró klubba, ahol egy Erdélyből menekült hírlapíró élvezi a legvidámabb barakk életét. A Díszkard főhőséről a temetésen kiderül, hogy igazából sosem volt katona, de híven szolgálta a rendszert ezért kapott kitüntetést a D-209-es kormányfőtől. Megismerkedhetünk egy fiatal párral is, akik a 2006-os tüntetések idején a Kossuth téren laktak egy sátorban.



csodalatos-elet

Csodálatos élet

Egy tiszta szerelem a vasfüggöny árnyékában – így lehetne összefoglalni a regény tartalmát. Az 1956. utáni sorsfordító években játszódik a történet Sopronban, az aknazárral, szögesdrótokkal körbekerített határszéli városban. A regény főhősét, Tüske Gábor erdész tanulót is magával ragadja a megújulás forradalmi hevülete, de hamar csalódik a mozgalmi életben. Politika helyett egy kis diáklány, a Copfos iránti vonzalma határozza meg életét. Kiszökött a kollégiumból, elment egy iskolai bálba, hogy találkozzék szerelmével. Nyomban felszálltak a vörös rakéták, kirajzottak a határőrök, hogy megkeressék.



holdfogyatkozas

Holdfogyatkozás

A ,,Holdfogyatkozás” a lázadás és megtöretés regénye. Első pillantásra romantikus szerelmi történetnek látszik, ám a mélyben alapos korrajz bontakozik ki előttünk az 1960-as évek magyar társadalmáról. A trilógia első része, a ,,Csodálatos élet” Sopronban játszódott. A lázadó ifjút disszidálási kísérlet gyanúja miatt kis híján kicsapták a technikumból. A ,,Holdfogyatkozás”-ban folytatódik a különös cselekmény. Tudvalévő, hogy a holdfogyatkozás rossz előjel, éhínséget, járványt, természeti csapásokat mutat. A regényben sincs másként. Érettségi után a főhős Szegedre megy, hogy barátjával megkezdjék az önálló életüket. Egy fatális tévedés miatt elkerülik egymást. A barát tragikus halála után a fiú egyedül próbálja felvenni a küzdelmet a sors erői ellen. Kétségek között vergődik, vajon elhagyta-e Erna, a soproni szerelme? Megismerkedik Kaktusz Marival, egy szegedi boszorkánnyal, aki segíti eligazodni az élet útvesztőiben.



hatarovezet

Határövezet

A „Határövezet” krimiszerű, izgalmas kalandregény. Főhősének, az egykori soproni diáknak, sikerült beutazási engedély nélkül eljutni a szigorúan őrzött határszéli városba. Autóstoppal, vonattal, motorkerékpáron utazott, kijátszotta a határőrök éberségét. Nem mindennapi teljesítmény lehetett ez 1961-ben, amikor kitűnően működött a határőrizeti rendszer. A trilógia előző köteteiben, „Csodálatos élet”-ben és a „Holdfogyatkozás”-ban megismerhettünk egy lángoló diákszerelmet. Most kiderül, hogy véget ér-e a két fiatal kapcsolata? Mennyiben határozta meg sorsukat a társadalmi elvárás- és szokásrendszer, s az, hogy a vasfüggöny tövében éltek. A szerző kendőzetlenül, fájó őszinteséggel tárja fel az élet mélységeit, a megaláztatásokat, melyeket abban az időben el kellett szenvedni. A regényt az olvasmányos, fordulatos meseszövés jellemzi.



hattal-a-semminek

Háttal a semminek

Mostanában mindenki a múlt árnyairól ír és beszél. Nagy mumus a szocializmus. Bezzeg, azóta, hogy összedőlt, minden remek. Nagyon jó lett az élet. Én a múlt fényeiről szeretnék hírt adni, melyek néha felderengenek bennem. Arról az időről, amikor fiatal voltam, s riportokat írtam. Amikor még gyárakat építettek Magyarországon, s nem bezárták őket. Egyszerű, „mezei hírlapíró” voltam, funkciók, rangok, kitüntetések, párttagság nélkül. Örömmel jártam az országot, hogy hírt adjak az - akkori kifejezéssel - „kisemberek” életéről. Igyekeztem szem előtt tartani az alapszabályt: „Az nem érdekes, ha a kutya megharapja a postást. Az a hír, ha a postás harapja meg a kutyát. Tudtam: az újságírónak át kell szűrnie a személyiségén a valóságot, s úgy kell visszatükröznie, hogy az olvasó számára ugyanolyan élmény legyen, mintha maga is ott lett volna a helyszínen. Sokat kínlódtam, hogy minél rövidebben, tömörebben írjak. Néha talán sikerült. „A kőbányászok teraszokat faragtak a hegybe és feljutottak a legmagasabb pontra. Kinyílik előttünk a város, cipőnk orránál lebeg a gyárak porfellege. Jobbra óriási bulldózer birkózik a kövekkel: vagonnyi földet, sziklát tol. Fél méterrel a meredély előtt megtorpan a lánctalp: ömlik, robajlik a kőeső. A gép dörmögve harapdálja a hegy süvegét, mint a mesék óriása. Körülöttünk ég a szikla. Pattog és szikrázik. Itt dolgoznak a minérek. Ég és föld között lógnak egy szál kötélen. Lábukat nekivetik a kiugró köveknek, kezükben feszítővas. Piszkálják a függőleges sziklafalat.” Én is úgy éreztem magam, mint a kőbányászok, akik ég s föld között lógtak egy szál kötélen. Ezért lett ez a kis tatabányai életkép a kötet címadója. Remélem, szerény válogatásunk az egykori riportokból ad némi ízelítőt a fiataloknak abból a korból, amikor még mindenkinek volt munkahelye, s a munka boldogította az embereket.



magyar-sors

Magyar sors

„A sorsot emberfeletti erők igazgatják, de van egy másik erő is, bennünk, ez is alakítja a sorsot” - írja Márai Sándor. A „Magyar sors” főhőse zsidó iskolába járt, s korán megismerte a megkülönböztetést. Megnősült, házat akart építeni a családjának, de erre nem került sor. Be kellett vonulnia katonának. Végigszenvedte a háborút, alakulatával átálltak a cseh partizánokhoz, mégis elvitték szovjet hadifogságba. Semmit nem tudott a családjáról, gyerekeiről. Kijevben, a házépítésen dolgozva úgy látta, a felesége ott sétál az utcán egy orosszal. Szinte beleőrült a megcsalatás gondolatába. 1946-ban, az első betegvonattal hazatért a lágerból... Itthon szembe kellett nézni a valósággal. Az ország romokban hevert. Megszűnt az ezer éves Magyar Királyság, kikiáltották a köztársaságot, s kezd kiépülni a kommunista diktatúra. Erősödik az orosz gyarmatosítás, miközben az ifjak „fényes szelekről” énekelnek, s a szovjet-magyar barátságot éltetik. A feszültség nő, az ország olyan lesz, mint egy puskaporos hordó. A férfi megpróbálja a lehetetlent, felveszi a küzdelmet a sors vad erői ellen. Új otthont akar teremteni a családjának. A fordulatos, olvasmányos regény történelmi hűséggel követi az eseményeket, s a realista próza korszerű eszközeivel érdekes, különös karakterek felvonultatásával behatol a sokáig tiltott zónába, s megmutatja az akkori magyar életet



a-dinnyecsosz

A dinnyecsősz

A történet a magyar múlt egyik legsötétebb időszakában játszódik. 1948-ban bekövetkezett a nagy fordulat, megkezdődött az ország átalakítása szovjet mintára. Nagy erővel folyt az iparosítás, a kolhozosítás, épült Sztálinváros és a budapesti metró, megnyitották a recski haláltábort, zsúfolásig megteltek a börtönök, kivégezték Rajk Lászlót. A félelem, s a hidegháború fagyos légkörében az emberek a hajnali csengetést várták. A „Magyar sors” írójának új regényében bepillanthatunk Rákosi Mátyás, a kommunista fővezér dolgozószobájába, Horthy Miklós tengerparti villájába, egy vidéki vasgyár és egy tszcs életébe, megismerkedhetünk a baptista vallással, az újra kereszteléssel. A főhős, Kóródi Ferenc, a vasgyár kohásza a szovjet hadifogságból hazatérve felveszi a harcot a sors erőivel szemben. A bérelt földön dinnyét ültet, hogy annak árából befejezhesse a ház építését, legyen hol laknia kis családjával. Ám a nagyüzemi pártbizottság szervező titkára keresi az alkalmat, hogy kitörje a nyakát. Egy éjjel ÁVH-sok jelennek meg a dinnyeföldön, s Kóródi vasvillával védekezik…



ver-es-konny

Vér és könny

Sztálin agyvérzést kapott, s bénultan, maga alá vizelve feküdt a szőnyegen. A halálával új korszak kezdődött. Rákosit leváltották, Nagy Imre lett a miniszterelnök. Megnyíltak a börtönök kapui, a recski haláltáborból is kiszabadultak a rabok. Az elégedetlenség egyre nőtt, forrt, sistergett a levegő. Újra temették az ártatlanul kivégzett Rajk Lászlót és társait. 1956. októberében fellángolt a szabadság szent tüze. Véget ért a rémuralom. „A dinnyecsősz” írójának új, izgalmas regényében láthatjuk a forradalom hőseit és eseményeit. A vidéki vasgyár munkásai tüntettek, ledöntötték a szovjet emlékművet. A főtéren felakasztottak három ÁVH-st a gesztenyefára. Megalakultak a munkástanácsok, megvalósult a munkás önigazgatás. A regény főhőse, Kóródi Ferenc, a vasgyár kohásza már felépítette kis családi házát, s békében akart élni. Ám a sors közbeszólt. November 4-én megindultak a szovjet csapatok, hogy eltiporják a szabadságot. A dicsőséges Vörös Hadsereg felvette a harcot a 14-15 éves pesti srácokkal. Repültek a benzines palackok, égtek a tankok. Kóródi sógora pufajkás lett, együtt járőrözött az oroszokkal. Sok magyar fiatalt a Szovjetunióba deportáltak. Éjjel egy orosz tankban Szolnokról Budapestre érkezett Kádár János, s bábkormányával megkezdte a kommunista restaurációt. Félelem, rettegés, terror lett úrrá az országban. Hullott a vér, és hullott a könny. Hónapokig tartott az ellenállás, s csak a sortüzek törték meg a magyar népet. Százával akasztották fel a forradalmárokat, menekülők tízezrei igyekeztek a nyugati határ felé. S mint a görög sorstragédiákban, itt sem voltak győztesek…



megszolal-a-mult

Megszólal a múlt

Nincs unalmasabb, mint egy tegnapi újság. Ám egy 40-50 évvel ezelőtti érdekes lehet. Az Országos Széchényi Könyvtár most adta ki a Budapesti Újságírók Egyesületének Almanachját - 1911-ből. Azt írják róla, felbecsülhetetlen értékű adattár a századelő író- és újságíró társadalmáról és működéséről. Vajon a Kádár-korszakban született riportok számot tarthatnak-e az olvasó érdeklődésére? A kötetben szó esik Európa legrégebbi koponyájáról, Arany János végrendeletéről, épülő gyárakról, a megfagyott vadőrről, Kőbánya katakombáiról, a világűrbe küldött magyar műszerekről, a birkanyírásról, az árván maradt gólyafiókákról, a biatorbágyi viadukt felrobbantásáról, a Rubik-kocka gyártási titkairól, az 56-os kivégzettek listájának születéséről, a munkásőrség feloszlatásáról. És még ezer érdekességről…



Paládi József

1942-ben születtem Ózdon. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar- történelem szakra jártam. 1969-ben Budapestre költöztem, újságíróként, szerkesztőként dolgoztam.


Népszerű cikkek

  • Mindig van remény

Műveim

  • A zöldséges maffia
    1987, riportkötet, Népszava Kiadó
  • A bánat hegedűje
    2006, novellák, Hungarovox
  • A bánat hegedűje
    2008, második, bővített kiadás, Dunapress
  • Lila nőszirom
    2010, novellák, Dunapress
  • A bécsi utas
    2011, novellák, Dunapress
  • Csodálatos élet
    2011, regény, Dunapress
  • Holdfogyatkozás
    2012, regény, Dunapress
  • Határövezet
    2012, regény, Dunapress
  • Háttal a semminek
    2013, riportok, Dunapress
  • Magyar sors
    2014, regény, Dunapress
  • A dinnyecsősz
    2016, regény, Püski Kiadó
  • Vér és könny
    2018, regény, magánkiadás
  • Megszólal a múlt
    2018, riportok, magánkiadás